Túraútvonalak

Szent István király templom – Három falu temploma

A Mátraszentimre-Mátraszentlászló műút mellett, kb. félúton fekszik, de gyalogosan is megközelíthető a kék+ jelzésen Mátraszentimréről.  A közismert nevén Három falu temploma (Mátraszentistván, Mátraszentimre, Mátraszentlászló) 1938 és 1942 között épült terméskőből.  A templom azért került erre a külterületi magaslatra, hogya a három falu mértani középpontjában legyen.

 

 

 

 

Vöröskő-kilátó – Mátraszentlászló

Mátraszentlászlón a műút Mátraszentistván felé vezető kanyarjától gyalog percek alatt – jelzett turistaúton – kis emelkedővel elérjük a Vörös-kő kilátót.
A szép körpanoráma kedvéért mindenképpen érdemes felgyalogolnunk, tiszta időben látszanak a Tátra csúcsai is.  A régi, igen rossz állapotban lévő kilátót elbontották, és új kilátót emeltek a helyén.
A kilátó nevét feltehetően a hegyet alkotó vöröses színű kőzetről kapta, ezeket a turistaút mentén is megnézhetjük.

 

Ágasvár

Jellegzetes, 789 m magas csúcsa távolról is jól látható, a csúcs alatti turistaház és fogadó épületével együtt. A hajdani 13-14. századi várra ma már csak a hegy neve emlékeztet. A várat először 1265-ben említi oklevél. V. István a királyné lovászmesterének adományozta. Kapitánya Kompolti Dávid volt. Később a Tari család tulajdona lett, valószínűleg a török időkben rombolták le. Szerepét hanyatlása idején a cserteri (Hasznos) vár vette át.

Az 1929-es Mátra útikalauz arról ír, hogy a várkapitány feleségére, a szépséges Kompoltynéra szemet vetett a vár védelmére siető horvát csapat vezére. Az űrnőt egyik szolgája mentette meg, aki megölte a vitézt. A horvát katonák vezér nélkül elhagyták a várat, amit így könnyűszerrel elfoglaltak a cseh sereg.

A vár történetéről további számos monda él, az egyik szerint a vár pusztulását az okozta, hogy a szépséges várkisasszonyt egy cseh vitéz elrabolta, majd a lány öngyilkossága után apja az elfogott vitézzel együtt a várat felrobbantotta. A helybéliek szerint a vár helyén régen egy sárkány élt, amelyik mindig egy nagy és erős ágas fára tekerődzött fel, amikor mérges volt. Egy királyfi legyőzte, az ágas fát pedig beépítették a vár falába.

638 m magasban, Ágasvár csúcsa alatt találjuk az ágasvári turistaházat, jelenlegi formáját 1961-ben kapta. A turistaház mellett fakad az Ágasvári-forrás, amelyet a Pannonia Turista Egyesület tagjai 1935-ben foglaltak. A turistaháztól nem messze találjuk az ún. “Török lábnyomot”, mely megintcsak a legenda szerint egy katona lábnyomát őrzi. A hegy lábánál találjuk a Csörgő-lyuk-barlangot. A Mátra kevés barlangjainak egyike, szabadon nem látogatható.

 

 

Bagolyirtás

A 24. Sz. műúton Mátraszentimréről Mátrakeresztes irányába haladva érjük el kb. 2 km múlva először Bagolyirtást. Bagolyirtás igazi üdülőtelep hétvégi házakkal, nyaralókkal.  Egyetlen nevezetessége a Názáret üdülőtelep temploma, melyet 1994-ben emeltek. A kör alakú templomhoz csatlakozik a turistaszálláshely, ahol elsősorban diákcsoportok szállnak meg.

 

Galyatető – Mátraszentimre

“Ha Kékes a Mátra feje, úgy Galya annak dereka.” – írta az 1909-ben megjelent gyöngyösi kalauz. A Mátra Egylet már a múlt század végén, 1894-ben épített itt menedékházat. Ez az épület az első világháború előtt tönkrement. Az 1921-24 között épült új épület a második világháború alatt pusztult el.
Galyatetőn, hasonlóan a többi településhez, az 1960-as években indult meg a nagyarányú fejlesztés, ennek köszönhetően tucatnyi vállalati üdülőt, hétvégi pihenőházat emeltek. Galyatetőt ma is sokan a “Nagyszállóval”, azaz ma már a Hunguest Grandhotel Galyá-val azonosítják. Ahogy a többi településen, itt is különösen kedveltek a faáruk – fakanalak, sótartók – melyek a közeli Mátrakeresztesről származnak.
2005 áprilisában hatalmas felhőszakadás zúdult a településre, a patakok kiléptek medrükből, óriási pusztítás végezve, napokig nem volt víz, áram a településen. Több lakóház lakhatatlanná vált, az áradat elvitte a műhelyeket, gépeket is. A Galyatetőre vezető út több pontjáról is nagyszerű kilátás nyílik a Kékes tömbjére.

 

Római katolikus templom – Galyatető

A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az egri érsekség tulajdona volt. Az érsekség igen nagy kiterjedésű pusztákat birtokolt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba.

Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot. A templom harangján a következő felirat olvasható: “Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”

A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. Ennek részben családi okai voltak, első felesége, Emma asszony, a kor egyik vezető politikusának volt a lánya.

Kodály népzenei gyűjtőmunkájában gyakran kereste fel Tar és Pásztó környékét is. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai “Missa brevis, in tempora belli”, azaz “Csendes mise háborús időkben”. A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát.

Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is.

 

Fallóskút

Bagolyirtástól 3 km-re találjuk Fallóskútat. A település gyakorlatilag üdülőtelep. Az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődtek, a vállalatok, cégek üdülői mellett több száz magánüdülő is épült.

Gyalogosan is érdemes felkeresni ezt a környéket, hiszen a Bagolyirtás-Fallóskút közötti sétaúton csodálatos rálátás nyílik Mátraszentimrére, Galyatetőre, távolban a Kékes csúcsa látszik. Fallóskúton találjuk a Mária-kápolnát, amely ismert zarándokhely.

 

 

Sípark – Mátraszentistván

A mátraszentistváni sípark kialakítását 2002 októberében kezdte meg a Digitroll Kft. A kilenc hektáros területen az elmúlt évek fejlesztései nyomán elkészült hat sípálya 3520 méter hosszúságban, a hóágyúrendszer közel 2000 méter hosszú csővezetékkel, két víztározó tóval.
A sípályák és a síliftek kereszteződésénél áthidaló hidakat emeltek, szibériai rönkfából építettek — a környezetbe szépen illeszkedő, a táj arculatát nem zavaró — hegyikunyhókat, rönkbüfét. A kezdőktől a haladókig mindenki megtalálhatja a számára ideális pályát. A kezdőket, újrakezdőket szakképzett síoktatók várják, síeszközök kölcsönzésére is van lehetőség.
Az év minden szakában már a panoráma kedvéért érdemes ellátogatni ide, hiszen Mátraszentimre, Bagolyirtás látképe mellett tiszta időben a Tátra csúcsai is jól látszanak. Érdekesség, hogy maga a sípark viszont Mátraszentistvánból, a Virág utca végéből nyújt szép látványt, háttérben a Három falu templomával.