Palóc gasztronómia Mátraszentimrén

Palóc gasztronómia Mátraszentimrén

A Mátra hegység déli oldalán számos palóc falu létezik. Táplálkozásuk még mai napig hagyományőrző, amely a vallásuknak, elzártságuknak és anyagi helyzetüknek következménye.

A lakosság életmódját és ezzel együtt megélhetését elsősorban a természeti adottságok határozzák meg. Jelentős szereppel bírt az erdőhasználat és ezzel együtt az erdei legeltetés. A nagy kiterjedésű erdők magukkal hozták a gyűjtögetést, mint kiegészítő jövedelemforrást.  Az állattenyésztés nem volt olyan jelentős, hiszen kevés legelő állt rendelkezésre.
A földművelés nem biztosított megfelelő szintű megélhetést ezen az erdős vidéken.
Az erdőhasználat és a gyűjtögetés mellett a summásság volt a legfontosabb kiegészítő tevékenység,  melynek területe a környező falvak, az Alföld és a Dunántúl egy része is.
A terület jelentős értékei tartozik  a savanyúforrások, csevicék  jelenléte, valamint a gyógyvizek megléte.
Kenyérsütéskor a búzalisztet általában rozsliszttel keverték. Kenyérpótlóként zsíros pogácsát, krumplilángost /laskát/, cipót, krumplis és túrós lepényt, valamint gubát is készítettek.
A kásafélék alapanyaga lehetett köles, kukoricadara és – liszt és krumpli.
A leveseken belül legjelentősebbek a zöldségfélékből, a gyümölcsökből főtt levesek és a húsokból készült savanyúlevesek. A főtt leves tulajdonképpen  nagyobb energiatartalmú salátaleves.
A sokféle főtt tészta közül  kiemelkedik a nyögve /sztrapacska/ és a  füles haluska /szalag alakúra formázott tészta/ öntözővel, tejezővel.
Hazánk ezen területén is rendkívül gazdag a sült tészták választéka. A sokféle rétes, pogácsa, fánk mellett kiemelkedő szerepűek a fentő, ferentőés a gazdag formázású morvány, morványkalács. A fentő kelt tésztából készül, melyet  megsodornak, felcsavarnak, bevagdosva tüskésre formázzák. Mákkal vagy mézzel fogyasztják. Ha megszárad, tejjel vagy vízzel megöntik, hogy újra friss legyen.
A morvány tulajdonképpen többféle kalács gyűjtőneve. A kalácssütő általában cakkos szélű volt. Kettő-hat ágból fonták kerekre vagy hosszúkásra  a legegyszerűbb formáját.
A morványt díszíthették frentővel, kívül sodort kalácsággal, külön kelesztett kakaós ággal és  botra helyezett  mézeskalács babákkal és olvasóval.  Lakodalomra a keresztanyák, bérmakeresztanyák vitték körberakva  apró, fonott perecekkel.
Karácsony előtt  2-3 héttel a kántor, vagy a tanító sütötte az ostyát, amely rituális, szakrális jelentőséggel rendelkezett.  Ennek utódja a gazdagabb összetételű tésztából készült molnárkalács, malomkalács, nyirka. Ez utóbbit csak az itt lakó magyarok ismerték.

Forrás: https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/nograd/palocok-gasztronomiaja-Matra

Vélemény, hozzászólás?